BARTA Lajos

Magyarország

(1878-1964.)

Novellistának indult, de az első igazi sikert a dráma hozta meg számára. A novelláiban ábrázolt sokszínű világ talán még szélesebbre tárva áll előttünk drámáiban (Szerelem, Zsuzsi, Örvény).

Riportjai, elbeszélései csakúgy, mint színművei is érzékeltették, hogy a nép nyakán élősködő úri világ megérett a pusztulásra; Ugyanakkor továbbőrzi magában s keresi a világban a megmaradt emberség szikráit. Háborúellenes hangvételű, de már a háborúkat okozó kapitalista világrend ellen is lázit Sötét ház című egyfelvonásos drámája.

A Tanácsköztársaság napjaiban érik be világnézeti fejlődése: a polgári radikális eszmevilágtól és a szocializmussal való rokonszenv-érzéstől eljut a marxizmus, a kommunista világnézet tudatos vállalásáig Forradalom című agitációs célzatú egyfelvonásosát három színház is bemutatta (a Nemzeti, a Magyar és a Vígszínház).

Az irodalmi életben folytatott szervező-irányító tevékenysége szintén jelentős (az Írói Direktórium tagja és az Írók Szakszervezete titkára, a Közoktatásügyi Népbiztosság napilapja, a Fáklya, valamint az Emberiség címen induló új irodalmi folyóirat szerkesztője) s feladatot vállal az állami kézbe vett, szocialista könyvkiadás megszervezésében is.

Irodalmi munkásságát a Tanácsköztársaság megdöntése után, az emigráció nehéz körülményei között is forradalmi szellemben folytatja. Sokoldalú szerkesztői és kiadói tevékenységéből legjelentősebb a Pozsonyban kiadott irodalmi folyóirata, az Új Szó (1929–1932) szerkesztése, mely kifejezetten a szocialista kultúra terjesztését vallotta feladatának. Bartának nagy erőfeszítéssel sikerült fenntartania a kapcsolatot több ország baloldali íróival, így a folyóirat a haladó irodalom szélesebb körű terjesztőjévé válhatott. Szépírói munkásságát mindössze néhány elbeszélés és regény jelzi. Ennek kettős oka: kiszakadt a hazai talaj termékenyítő valóságából, másrészt a közvetlenebb politikai és agitációs-publicisztikai tevékenységet tartja időszerűbbnek. Emigrációs éveinek – de talán egész életművének is – legérettebb alkotása A sötét ujj című regénye (Pozsony, 1928; a felszabadulás után Gyár címen jelent meg).

27 éves emigrációból a felszabadulás után tért haza. Ma már a magyar szocialista irodalom legjelentékenyebb úttörői között tartjuk számon

(Forrás: A magyar irodalom története - www.mek.oszk.hu)

Minden jog fenntartva! © 2010, HoFra Színházi és Irodalmi Ügynökség ◦ design: Art Paletta Kft.www.ezcms.hu